A Polgármester Malaca
Abban biztosan egyetértünk, hogy mindenkinek van születésnapja.
Nincs ez másképp Pálcikavárosban sem. Pálcikavárosiak mindenki születésnapját nyilvántartják ilyenkor kisebb nagyobb ünnepségeket tartanak léggömbökkel tortákkal,konfettikkel, lampionokkal. Ám van egy nap az éveben, amit mindannyian izgatottan várnak, és ez nem más mint a Polgármester születésnapja. Pálcikaváros egyaránt tisztelte és szerette a Polgármestert. Hogy rangját jelezze, cilindert hordott. A Polgármesteri hivatal a főtéren volt, ablakából az egész várost be lehetett látni. És hogy mit dolgozott a Polgármester? Igyekezett mindenkinek a gondját baját megoldani. Ha kevesellte valaki az éjszakai kiscsillagok fényeit, megkérte a Hullócsillaggyűjtőket, hogy töltsék fel a kandelábereket. Ha túl hangosan horkolt éjjel a Sárkány a völgyben, megkérte a Léghajóvezetőket repüljenek oda és kérjék meg a Sárkányt, hogy fújja ki az orrát. Ha Pálcikaváros lakói elégedetlenek voltak a felhők minőségével, beszélt az Esőcseppformázókkal, hogy alakítsanak a felhőkön. A Polgármesternek volt egy óriási piros postaládája főtéren, abba lehetett bedobálni a kéréseket, panaszokat.
Egy kora őszi napon egy Fűvész épp a naptárat böngészte (mikor lehet elültetni a Télifelhő fa cserjéket ) amikor hirtelen felkiáltott : -Szentséges vadalmaszirom ! Hát egy hét múlva lesz a Polgármester születésnapja! Szentséges cseresznyevirág... nincs sok időnk ! Felpattant a székről, és a kollégáihoz sietett. Izgatottan számolt be a felfedezésről, hogy már csak egy hét van hátra, értesíteni kell a többi Pálcikalakót. Pár Botanikus beszaladt a városba. Meg meg állítottak egy egy járókelőt , és beszámoltak a helyzetről. Többen köréjük gyűltek, míg végül megegyzetek abban hogy éjjel mikor a Polgármester alszik, csendben gyűlést tartanak a főtéren, és megbeszélik hogyan ünnepeljék meg a nagy napot, és minden részletet kidolgoznak. Mindenki igyekezett továbbadni a hirt a gyűlésről.
Amikor a Nap lenyugodott, és az Állommanók meg a Hullócsillaggyűjtők munkába indultak útjukat a Főtér felé vették. ( tudták hogy a Polgármester korán fekvő ) így mikorra a Főtér benépesedett már biztosan szunyókált.Pálcikaváros lakó izgatottan topogtak egyik lábukról a másikra, és különböző ötleteket javasoltak. -Legyenek lampionok ! -Hívjuk meg a Sárkányt is! -Ne hívjuk meg! -Hívjuk meg a Gömböcöket.- Jó hívjuk meg ! -Legyen jó nagy torta ! -Tűzijáték !
Igen ám.. de mi legyen az ajándék? Ez alapos fejtörést okozott.. -Ajándékozzunk, mákdarálót.-javasolta valaki. -Minek egy Polgármesternek mákdaráló?- szólalt meg a Morci. -Ne mákdarálót, fűnyírót.- szólalt meg valaki. -Dehát nem szokott kertészkedni.- mondta egy Botanikus.-Mi gondozzuk a kertet. -Adjunk neki trambulint..- mondta egy egyik Álommanó. -Nem nem a trambulin az nem jó, egy Polgármesternek nem illik ugrándozni. -Igaz ez igaz..-bólogattak a többiek. -Sajtreszelőt! -kiabálta valaki.
Pár percre elcsendesedtek, mindenki gondolkodott mi lenne a legmegfelelőbb ajándék.
Egyszer csak lelkesen megszólalt az egyik Esőcseppformázó..-Ajándékozzunk neki egy malacot !
Pálcikaváros lakói meglepetten pislogtak egymásra..- Egy malacot..?
-Jó..de mi az a malac?
-Az a rózsaszín konnektor orrú kis állatka. Röfög.- szólalt meg a mellette álló. -Jó de hol lehet olyat venni?- kérdezte a Morci. -Mi tudjuk..-szólalt meg egy Léghajóvezető.-Útjaink során láttunk nem messze innen egy rétet ahol malackák vannak. Beszélünk a tulajdonossal, kaphatunk e egyet.
Megegyzetek a malacban.-Ne felejtsük el meghívni a Polgármestert.- figyelmeztette az egyik Fogmanó a városlakókat. - Való igaz, neki ott kéne lenni..- dörmögte a Morci az orra alatt. -Majd bedobok a postaládájába egy meghívót!- ajánlotta egy Fogmanó.
Aztán megbeszélték hogy az Óriáskerék mellett lesz az ünnepség, az Esőcseppformálók intézzék úgy, hogy ne essen az eső. Mindenki hivatalos, lesz torta tűzijáték,lampion,csillagszóró, meghivják a Gömböcöket ..és a Sárkányt is, ha megígéri hogy nem szipog. Mikor mindent részletet megbeszéltek és elrendeztek, hazaindultak. Kivéve az Álommanókat és a Hullócsillaggyűjtőket.
A következő hét napban nagy sürgés forgás támadt Pálcikavárosban. Voltak akik a dekorációt terveztek, készítettek, mások a süteménye recepteket válogatták össze. A tűzijátékhoz leginkbb ez Esőcseppformázók értettek, titkos laboratóriumukban fejlesztették ki a legjobbakat. A lampionok felszerelését a Léghajóvezetők és a Botanikusok vállalták magukra, sőt a Botanikusok különleges növény dekorációkat is készítettek.Az Álommanók vállalták a terítést és az asztali díszítést, és a léggömbök felfújását. A Hullócsillaggyűjtők kiscsillagokat tettek félre a nagy napra, hogy befőttesüvegekben az asztalokon világítsanak. A Fogmanó ígéretéhez híven, másnap odalopakodott a Polgármester piros ládájához, és bedobott egy levelet ami a következőket tartalmazta :
„Kedves Polgármester !
Születésnapod alkalmából meghívunk a születésnapi ünnepségedre. Délután várunk az Óriáskeréknél.
Üdvözlettel Pálcikaváros lakói”
A Léghajóvezetők az utolsó napok egyikén..felkerekedtek és elszálltak a rétre ahol a malackákat látták. Óvatosan leszálltak, és odasiettek a karámhoz. Hiába keresgéltek, nézelődtek a gazdát nem találták meg.
-Na most mi legyen ?-kérdezte az egyik Léghajóvezető.-Nekünk kell egy malacka..de hol a gazdája, kitől kérjük el ? Holnap van az ünnepség. -Megvan! -kiáltotta a kollégája.-Elviszünk egy malackát, és itt hagyunk egy cetlit hogy elvittük. Úgy is tettek, lassan, barátságosan... megközelítették a malackákat... és az egyiket a hónuk alá csapták, és visszasiettek a léghajóhoz. Az egyik Léghajóvezető hátramaradt, megírta a cetlit.
„ Kedves Malactulajdonos! Elvittünk egy malackát a Polgármester születésnapjára, ajándéknak. Ha van kedve csatlakozzon az ünnepséghez ( pontos dátum helyszín ) Üdvözlettel és köszönettel : Pálcikaváros egyik Léghajóvezetője.”
Ha az embernek sok dolga akad, csak úgy repül az idő, így vannak ezzel Pálcikaváros lakói is. Az egy hét, úgy elrepült, mint a sicc, mintha nem is lett volna. Mire észbe kaptak eljött a nagy nap. Pálcikaváros apraja nagyja ott zizegett az Óriáskerék körüli mezőn. Díszítgettek dekoráltak, vagy épp terítettek. Megjött a Sárkány is.. bár nem tudni ki hívta meg, volt nála meghívó, békésen ücsörgött az Óriáskerék mellett- fején papírcsákót viselt. A Gömböcök vígan lebegtek az égen. A malackát gondosan beletették egy szalmákkal kibélelt nagy dobozba és masnival kötötték át. Az asztalokon megjelentek a sütemények, a szörpök, poharak evőeszközök. A befőttesüvegekben világítottak a kiscsillagok, a lampionok a fákon lógtak. Pálcikaváros elismert Főcukrászmestere egy kiskocsin tolta el a műhelyéből a hatalmas tortát egészen a rétig. Különböző színű rétegek, különböző ízeket sejtettek. Tetején egy gyertya égett. Pálcikavárosban nem nagyon tartják számon ki hány éves, így nem szám gyertyát tűztek rá. Senki sem tudta hány éves lehet a Polgármester. Megérkeztek az Esőcseppformázók a tűzijátékokkal, mindenféle színű rakétát hoztak egy nagy dobozban. Megérkezett maga az ünnepelt is, Pálcikaváros Polgármestere cilinderrel a fején. Kezdetét vette a mulatság. A Polgármester beszédet mondott, megköszönte Pálcikaváros lakóinak, a szeretetet, a fáradozást, és az ünnepség megrendezését. A Pálcikagyerekek szaladgáltak, konfettikkel dobálóztak, mások az Óriáskeréken kerekeztek, páran pedig a Sárkány köré sereglettek barátkozó célzattal. -Oda kéne adni már azt a Malackát.-dörmögte a Morci. Ne legyen egész este a dobozban.
-Igaz igaz.-mondta egy Hullócsillaggyűjtő.
Igy hát előhúzták a nagy sárga dobozt kék szalaggal átkötve,- egy fa mögül.
-Polgármester ! - kiáltotta a Hullócsillaggyűjtó. -Fogadd szeretettel az egész város ajándékát.
A Polgármester odaballagott, átvette a dobozt. Letette a földre, és levette a a tetejét. A Malacka, kíváncsan pislogott rá, a Polgármester pedig kiváncsian pislogott vissza a Malackára.
.-Ó...- mondta. Többet nem szólt, annyira meg volt lepődve. A Pálcikavárosiak, kicsit megijedtek, hogy lehet mégsem volt olyan jó ötlet a Malacka. Kisvártatva azonban felkiáltott a Polgármester.
- Egy Malacka ! Mindig is szerettem volna egy Malackát !
Pálcikaváros lakói ujjongásban törtek ki, és tapsoltak.
-Pálcika Töpörtyű Polgi lesz a neved,- mondta a Polgármester. A Polgi a Polgármesteri rangod. Van nálam egy tartalék cilinder.-mondta és elsietett. Hamar vissza is tért egy cilinderrel a kezében amint Pálcika Töpörtyű fejére illesztett Malacka kikászálódott a dobozból és röfögve vidáman szaladgált a városlakók között.
-Lássuk a tűzijátékot és a rakétákat! -kiáltott fel az egyik Fogmanócska.
-Utat..utat kérünk ..-fontoskodtak az Esőcseppformázók és a tisztás egy távolabbi részére tolták a tűzijátékokkal teli dobozt. Az egyik laboráns elővett két ködarabot és pattintgatni kezdte, de sehogy sem sikerült szikrát csiholni.
-Most meg mi a szarkaláb van ? – morcogott a Morci.
-Elromlott a tüzijáték ?- kiabálta valaki a tömegből.
-Nem gyullad meg..nincs szikra… -kiabált vissza az egyik Esőcseppformázó.
-Sárkány ! Sárkány…gyere segíts nekünk !- kiáltotta a Polgármester- gyújtsd meg a tűzijátékokat.
A Sárkány komótosan két lábra állt, és lassan odaballagott, a papírdobozhoz, ügyelve hogy ne lépjen rá semmire…és senkire. Beszívott egy kis levegőt az orrán, majd kitátotta a száját, és egy aprócska lángot fújt ki , ami elegendő volt ahhoz hogy a rakéták gyújtózsinórjai szikrát kapjanak. Volt nagy durrogás pukkangatás.. Színesebbnél színesebb szikrák csillagok szálltak fel a sötét égre és robbantak szét milliónyi csillám formájában városlakók elégedetten tapsoltak és ujjongattak.A nagy mulatságban csak sokára vették észre hogy váratlan vendég érkezett..
Egy fura alak, szalmakalapban, kertésznadrágban, sárga gumicsizmával a lábán. Szájából fűszál lógott ki a városlakók érdeklődve méregették az idegent...abba maradt a mulatság.
- Jóestét kedves Pálcikavárosiak !- köszönt a szalmakalapos. -Jó estét neked is.- szólalt meg a Polgármester.- Miben lehetünk segítségedre ?
-Kaptam ezt az üzenetet,- válaszolta az idegen,-és a Polgármesternek átnyújtotta azt a kis darabka papírt, amit a Léghajóvezető hagyott ott a karámnál, mikor elhozták a malackát. -Nahát nahát…minden világos.. Öntől van a malacka. Értek mindent.- bólogatott a Polgármester.-Öntől származik Pálcika Röff.
-Pálcika Röff ?-kérdeztett vissza a gazda. -Ahogy mondani tetszik, ezt a nevet adtam neki. És mintha csak tudná hogy róla van szó, Pálcika Röff előfurakodott a tömegből..fején a cilinderrel.Röffentett egyet.
-Ó hát neked már titulusod is van ?-kérdezte a farmer.
-Úgy bizony. Tiszteletbeli Polgármester malacka lett, itt maradhat ?
-Na nem bánom.- mondta a gazda.- Látom tetszik itt neki. Pálcika Röff izgatottan ugrándozott és röffentett.
-Most már Pálcikaváros tiszteletbeli Polgármester Malackája lettél. Velem fogsz lakni a Polgármesteri hivatalházban. -mondta a Polgármester és felkapta a Malackát.
Lassan lassan elfogytak a sütemények, szörpök , a tűzijátékok és rakéták mind eldurrogtak. Elfáradt az Óriáskerékhajtó, leszálltak a kerekezők. A Pálcikagyerekek már ásítoztak…a Hullócsillaggyűjtők és az Álommanók munkába igyekeztek.A maradék süteményeket összecsomagolták, a szörpöket eltették.A kiscsillagok fénye kihunyt a befőttesüvegekben. A lampionokat leszedték a fákról, dobozokba csomagolták.A Főcukrászmester elaludt a kiskocsiján, és a cukrásztanoncok visszatolták a városba.
Lassan minden a helyére került, és rend lett. A Polgármester elindult haza, Pálcika Röff lelkesen követte.
Azóta Pálcika Röff tiszteletbeli Pálcikai lakos, és mindennap sétát tesz a városban akár egyedül akár a Polgármesterrel. És természetesen mindketten cilindert viselnek.